A fogszabályozás célja, hogy a helytelen, rendellenes pozícióban álló fogakat és az állcsontokat anatómiailag, esztétikailag elvárt állapotba mozgassuk.
A tradicionális fogszabályozás kétféle készüléktípust használ, a kivehető készülékeket és a fogak bukkális vagy palatinális/lingvális felszínére ragasztott rögzített készülékeket. Mindkét alaptípusnak számos változata ismert, a maguk előnyeivel és korlátaival.
A kivehető fogszabályozó készülékek használata messze nem új keletű. A legrégebben gyártott kivehető készüléket 1836-ban készítette Károly porosz hercegnek Friedrich Christoph Kneisel. Kneisel és John Tomes többféle technikát alkalmaztak a kivehető készülékek elkészítésére, pl. fémlemezre rögzített drótokkal mozgatták a fogakat. A következő 100 esztendőben rengeteg kivehetőkészülék-típus jelenik meg. Harold D. Kesling 1944-ben fejleszti ki a fogpozicionálót (positioner). Gyakorlatilag ebből a típusból alakul ki a sínekkel történő fogszabályozó technika.
A technikát először a Raintree Essix nevű cég kezdte fejleszteni. A technológia kezdetben a kézi set-upon alapult. Ez azt jelentette, hogy a gipszmintán a fogszabályozó fogtechnikus kifűrészelte a mozgatni kívánt fogakat, ezután az új pozíciójukban valamilyen anyaggal, jellemzően viasszal vagy fényre kötő műanyaggal rögzítette.
Erre az új modellre készült el vákuum formázó technikával a vékony műanyag sín. Amikor a fogak a sín hordása során a megfelelő pozícióba kerültek, újabb lenyomat következett, és újabb set-up és sín.
Ez a technika kisebb anomáliák megoldására képes.
Az áttörés az Align Technology piacra lépésevel jött el. A céget 1997-ben alapították, és 1999 óta gyárt kivehető fogszabályozó síneket Invisalign néven. Kifejlesztettek egy 3D-s grafikus szoftvert, melynek segítségével a kezelés teljes hossza pontosan, mérhetően modellezhető volt.
Évekkel jártak konkurenseik előtt, és a piaci monopolhelyzetüket remekül kamatoztatták. Igyekeztek minden olyan vállalkozást, amelyről azt feltételezték, hogy komolyan a babérjaikra törhet, vagy jogi úton ellehetetleníteni, vagy erős anyagi bázisukat kihasználva felvásárolni. Ez 1999-től egészen néhány évvel ezelőttig működött is.
A rendszer alapja egy 3D fogmozgató szoftver. Magyarországon két gyártó-fejlesztő terméke érhető el. Az egyik a 3Shape dán székhelyű cégnek az OrthoAnalyzer nevű terméke, a másik pedig egy olasz vállalkozás, az AGE Solution fejlesztése, a 3D Maesto Ortho Studio. Mindkettő gyártó, fejlesztő kínál a programjához optimalizált asztali szkennert is. A Maestro strukturált fehér fényt használ a modellek letapogatására, a 3Shape pedig lézernyaláb segítségével rögzíti az információkat. Mindkét elven működő berendezés alkalmas mind gipszmodellek, mind lenyomatok szkennelésére.
Ahhoz, hogy ezeket a szoftvereket alkalmazni tudjuk, szükségünk van a digitalizált állapotra. Ezekhez az adatokhoz hozzájuthatunk orálszkenner segítségével, vagy asztali szkennereken keresztül. Az asztali eszközök a teljes fogívet tekintve egyelőre pontosabb képet alkotnak, mint az orális társaik. Fontos megjegyezni, hogy a fejlesztések látványos ütemben folynak, így az orálszkennerek egyre pontosabb képet alkotnak, és egyre kisebbek, kézreállóbbak. Használatuk során megszabadulhatunk a hagyományos lenyomatvételi technika során esetlegesen előforduló pontatlanságoktól.
Laborunk precíziós lenyomatot kér mindkét fogívről, rögzíteni kell a harapást, valamint panorámaröntgent, laterális felvételt és klinikai fotókat várunk. A fogszabályozó orvos megadja a kezelés célját, és hogy hogyan szeretné elérni a fogak elmozdítását. A gipszmodellt kifejezetten szkennelésre kifejlesztett gipszel öntjük ki, ügyelve, hogy megfelelően tömörített, hólyagmentes mintát állítsunk elő. A szkennelhető gipsszel, a színéből és a felszín struktúrájából adódóan, a jól digitalizálható modellt tudunk készíteni.
Először a maxillát digitalizáljuk, majd a mandibulát, végül pedig az okklúzióba állított modellt. Az okklúziós viszonyokon a későbbiek során is módosításokat végezhetünk a szoftverünk segítségével. Bejelöljük az alapiránysíkokat, a medián, a horizontális, az anterior-poszterior és az okkluzális síkot.
A digitalizálás végeztével kezdődhet az érdemi munka. A gipszmintát kézbe véve gondosan megvizsgáljuk a fogazatot, a fogívek alakját, egymáshoz való viszonyát, a fogak elrendeződését (hiányos, torlódott, réses, szimmetrikus, aszimmetrikus).
Helyviszonyok kiértékelése: Feladatunk a fogak mezio-disztális szélességének a felmérése. A kapott értékek alapján, szoftverünk segítségével elvégezhetjük a Bolton-féle helyanalízist. 3-3-ig, illetve 6-6-osig is elvégezhető a számítást. Azért említem kiemelten a Bolton-analízist, mert a sínekkel történő fogszabályozást elsősorban már maradó fogazattal rendelkező páciensek esetében alkalmazzák. A szoftverek persze alkalmasak vegyes fogazattal rendelkező páciensek kezelési tervének elkészítésére is. Ekkor a Moyers-féle analízis elvégzésében van segítségünkre a technikánk.
Több kezelési megoldást is lemodellezhetünk. A vizuális megjelenítés megkönnyíti a fogszabályozó szakorvosok döntését a helyes kezelési terv kiválasztásában.
A mezio-disztális szélességek felvétele után a program kijelöli a gingivamarginálist. Nem hagyatkozhatunk teljesen programunk segítségére, manuálisan kell pontosítanunk a gingiva határán.
A röntgenfelvétel alapján meghatározzuk a gyökérlefutást, illetve megközelítőleg megadjuk a gyökér hosszát, kijelöljük a forgáspontot. A legújabb 3Shape verzióban lehetőségünk van egy Cone-Beam CT-ből kinyert dicom file beillesztésére a beszkennelt modellünk alá. Így aztán kellő pontossággal tudjuk a gyökérlefutásokat, gyökérhosszokat beállítani.
Kijelölhetünk magunknak egy idealizált fogívet, ami egyéni forma is lehet, a program felkínál egy parabola és ellipszis formát is. A fogakat az anatómiailag és morfológiailag helyes pozícióba mozgatjuk. Ezt megtehetjük úgy, hogy a mozgatás iránya melletti nyilakra kattintva az előre beállított mértékben mozdul a fog minden egyes kattintásra, vagy a fogra mutatva, az ilyenkor megjelenő vektorok, ívek mellett elmozdítva. Tervünket virtuális artikulátorba illesztve ellenőrizhetjük.
Pontosan láthatjuk, hogy a fogakat mekkora mértékben mozgattuk, döntöttük, forgattuk az eredeti pozíciójukhoz képest. Meghatározzuk, ha indokolt, az interproximális redukció helyét és mértékét.
Ezek a számok az alapjai annak a kalkulációnak, amivel kiszámítjuk a mozgatáshoz szükséges sínek számát. A tervező szakembernek tudnia kell, hogy egy sínnel mekkora elmozdítást lehet elvégezni. Tudni kell azt is, hogy melyek azok a mozgatások, amelyek egyszerre elvégezhetők, és melyeket kell ütemezni az adott kezelésen belül. Pontosan meg kell határoznunk, akárcsak a rögzített fogszabályozóval történő kezelés során, a horgonyfogakat, horgonyzónákat. Az ismert számok és előbbiekben felsorolt ismereteink alapján határozzuk meg a sínek számát. A terveket és az árajánlatokat e-mailen elküldjük a rendelőbe. A fogmozgásokat látványos slide- show formában láthatja a beteg. Ez igazán meggyőző tud lenni! A páciens a kezelés költségvonzatát ismerve hozhat döntést. A gyártás csak akkor kezdődik, ha az orvos szakmai szempontból, a páciens pedig az esztétikát tekintve elégedett.
A következő érdekes terület a gyártás folyamán a sínekhez szükséges minták reprodukálása. Laborunkban korábban is készítettünk kézi set-uppal mintákat a sínes fogszabályozókhoz, de őszintén amellett, hogy ez nagyon körülményes, időigényes volt, az elmozdítások mértéke sem volt pontosan mérhető. Maximum 2-3 lépést tudtunk előre legyártani újabb lenyomat vétel nélkül.
Korunk egyik leggyorsabban fejlődő területe nyújtott segítséget számunkra: a 3D-nyomtatás! Ezzel a fantasztikus eszközzel tudjuk fizikai valóságában reprodukálni azokat a lépéseket, amelyeket grafikus szoftverünkkel megterveztünk. Amennyiben igény van rá, akár az egész sorozatot el tudjuk készíteni, ami 20-30 vagy még több modellt is jelenthet, egyetlen lenyomatvétel után.
Ezek a 3D-nyomtatók 10-20 mikronos pontossággal, rétegről-rétegre haladva építenek fel egy modellt.
A legyártott modellekre vákuumformázásos vagy préseléses módszerrel készítjük el a síneket. A sínek termoplasztikus, biokompatibilis anyagból készülnek, 0,8-1 mm vastagságúak a megmunkálás előtt.
A síneket 2 hétig kell hordani napi 20-22 órát. Étkezéshez és a fogazat tisztán tartásához szükséges eltávolítani.
A sínek, mivel a 2 hét múlva elvárt állapotra készülnek, a megfelelő helyen az indokolt erővel fogják a fogakat mozgatni.
A CAD/CAM-technológia előtt csak kismértékű, inkább esztétikai anomáliák kezelésére tudtuk használni sínes fogszabályozó rendszerünket. A CAD/CAM térhódítása a fogászatban és azon belül is a fogszabályozásban lehetőséget teremtett arra, hogy jobban, szélesebb körben kihasználjuk az esztétikus, láthatatlannak is nevezett, sínes fogszabályozásban rejlő lehetőségeket. A 3D grafikus program segítségével komolyabb esetekben is felhasználhatóvá vált a rendszer.
Alkalmazhatjuk: különböző fogtorlódások feloldására, bizonyos fokú fogívszűkület kezelésére, a fogak közötti rések zárására, a nyitott és fedőharapás megoldására is, és keresztharapásos esetek kezelésére egyaránt.
Tapasztalatok szerint az utóbbi esetben kifejezetten hatékonyan működik, mert kiemeli a fogazatot a kezelést hátráltató okklúziós helyzetből.
A rendszer hátrányai között meg kell említeni, hogy azokban az esetekben, amikor a fog anatómiai formája végett a sín nem tud belekapaszkodni, nem tudja átadni az erőt, akkor szükségesek úgynevezett attachmantek, azaz kis fogszínű tömőanyagból a fogak felszínére ragasztott ékekkel kell elősegítenünk a sín kapaszkodását. Ezeket az „ékeket” a CAD-programunk segítségével elhelyezzük a digitalizált modellen, ami már így kerül kinyomtatásra. Erre készítünk egy transzfer sínt, melynek segítségével az orvos egyszerűen felhelyezheti az ékeket a fog felszínén.
Összefoglalva: A CAD/CAM-technológiának köszönhetően egyre kedveltebbek a fogszabályozás terén a termoplasztikus sínsorozattal működő fogmozgató rendszerek. Esztétikai és higiéniai pozitív tulajdonságuk mellett igazán hatékonyan állnak a fogorvosok rendelkezésére.
Fiskális u 78., Székesfehérvár 
(70) 311 3071 
